Kiss Dénes - Miklós Tünde
Könyvek és olvasás Kolozsváron
2000 novemberében a Kriterion könyvkiadó megrendelésére olvasásszociológiai felmérést végeztünk Kolozsvár magyar lakossága körében. A felmérés során 550 tizenöt évesnél idősebb személyt kérdeztünk meg, kiválasztásuk egy Kolozsvár magyar lakosságára reprezentatív, nem, életkor és iskolai végzettség szerint rétegzett kvótás minta szerint történt. Az elemzésben a fiatalkor (15-25 év), fiatal felnőttkor (26-34 év), közép-felnőttkor (35-49 év), érett felnőttkor (50-65 év), valamint az idős kor (65 év fölött) kategóriákat különböztettük meg, amelyek a teljes minta 22, 15, 26, 21 és 16%-át tették ki.
1. A kolozsvári magyar családok könyvtárai
A felkeresett személyek lakásában található családi könyvtárakat illetően ezek mérete és nyelv szerinti összetételét vizsgáltuk. Legleterjedtebbnek az 500 kötetet meghaladó családi könyvtárak bizonyultak (24%), az egyre kisebb családi könyvtárak egyre kisebb számban fordulnak elő: 300-500 kötet közötti könyvel a magyar lakosság 16%-a, 200-300 kötet között 15%, 100-200 kötet között szintén 15%, 50-100 kötet között 14%, 50 vagy annál kevesebb könyvel pedig 16% rendelkezik. E családi könyvtáraknak a megkérdezettek becslése szerint átlagosan 89 százaléka magyar nyelvű.
2. A könyvolvasás gyakorisága
Az olvasás gyakoriságának mérésére az utóbbi egy évben olvasott könyvek számára kérdeztünk rá. A megkérdezettek 18%-a nem tudta megbecsülni, hogy az elmúlt egy év alatt hány könyvet olvasott. A válaszolókat a Gereben Ferenc kutatásaiban alkalmazott négy kategóriába soroltuk, aki rendszeres olvasóknak tekinti a havonta legalább egy könyvet olvasókat, időnkénti olvasóknak a negyedévente legalább egy könyvet-, ritkán olvasóknak az évente legalább egy könyvet olvasókat. Az általunk feltett kérdés alapján ezeknek a kategóriáknak az utóbbi évben több mint 12 könyvet olvasók, a 4 és12 közötti és az 1-3 valamint az egy könyvet sem olvasók csoportjai felelnek meg. A kapott válaszok alapján a kolozsvári magyarok 19 %-a rendszeres könyvolvasó, 31 %-a olvas negyedévenként legalább egy könyvet, 26 %-a ritkábban olvas. Egyáltalán nem olvas a magyar lakosság 6 %-a.
Ugyanezen kérdés alapján az elmúlt év során egy kolozsvári magyar lakos átlagosan 11,9 könyvet olvasott. Legnagyobb a 10 könyvet olvasók csoportja, a megkérdezettek fele olvasott legtöbb 5 könyvet, fele legalább ötnél többet. Az utóbbi évben olvasott könyvek 85 % volt magyar nyelvű, 13,5 %-a román-, 2,3 %-a más nyelvű.
3. Olvasmány-típusok olvasottsága
A különböző olvasmánytípusok olvasottságára zárt és nyílt formában egyaránt rákérdeztünk. Zárt kérdés formájában 16 olvasmánytípust soroltunk fel, amelyeket a megkérdezettek csökkenő sorrendben a következő arányban olvasnak: szépirodalom 74%, klasszikus regény 74%, versek 65%, történelmi regény 65%, krimi és kalandregény 58%, ismeretterjesztő irodalom 55%, útleírás-útikönyv 53%, egészséges életmóddal kapcsolatos irodalom 53%, életrajzi regény 52%, modern regény és novella 48%, vallásos irodalom 48%, életrajz-önéletírás 46%, foglalkozással kapcsolatos szakirodalom 42%, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos irodalom 28%, nyelvkönyvek 13%, számítástechnikai könyvek 13%. Saját szavaikkal megfogalmazva olvasói érdeklődésüket legkedveltebbnek a kalandregények bizonyultak, e műfajt a megkérdezettek 23% nevezte meg kedvenceként. Ezt a klasszikus és kortárs szépirodalom követi (18%), majd a romantikus, érzelmes szerelmes történetek (14%), krimik (11%), szakirodalom (8%) történelmi témájú olvasmányok (5%) életrajzi jellegű könyvek (4%) társadalomtudományi művek (3,5%) science-fiction 3,3% következnek.
A különböző olvasmánytípusok olvasásának nyelvére a zárt kérdés kapcsán kérdeztünk rá. A román nyelven olvasás két olvasmánytípus, a foglakozással kapcsolatos szakirodalom és a számítástechnikai könyvek esetében játszik jelentős szerepet.
4. Kedvenc olvasmányok és szerzők
Emlé-
|
Emlí- tés száma |
Legutóbbi olvasmányok |
Emlí- tés száma |
Kedvenc magyar szerzők |
Emlí- tés száma |
Kedvenc
nem |
Emlí- tés száma |
Jókai M.: Az aranyember |
25 |
Jókai regény |
22 |
Jókai Mór |
289 |
Verne |
52 |
Jókai M.: A kőszívű ember fiai |
23 |
Biblia |
17 |
Petőfi Sándor |
131 |
Dumas |
45 |
Gárdonyi G.: Egri csillagok |
18 |
D. Steele regény |
8 |
Mikszáth Kálmán |
129 |
Eminescu |
38 |
Mitchell, M.: Elfújta a szél |
13 |
Mikszáth regény |
8 |
Móricz Zsigmond |
119 |
Hugo |
37 |
Biblia |
11 |
Agatha Christie |
6 |
Gárdonyi |
85 |
Agatha Christie |
34 |
Dallos S.: Aranyecset |
8 |
Szilvia sorozat |
6 |
Arany János |
62 |
Dosztovjeszkij |
26 |
Molnár F.: A Pál utcai fiúk |
6 |
Mahler |
5 |
Rejtő Jenő |
47 |
Hemingway |
24 |
Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig |
6 |
Dumas |
5 |
Ady Endre |
37 |
Sadoveanu |
24 |
Agatha Christie: Öt kismalac |
5 |
Wass Albert |
5 |
József Attila |
27 |
Creangă |
25 |
Arany J.: Toldi |
5 |
Charrierre |
4 |
Wass Albert |
24 |
Karl May |
20 |
Charriere: Pillangó |
5 |
Dallos |
4 |
Tamási Áron |
23 |
Thomas Mann |
20 |
Jókai M.: És mégis mozog a Föld |
5 |
Dosztojevszki |
4 |
Passuth László |
22 |
Stendhal |
18 |
Jókai M.: Fekete gyémántok |
5 |
Gárdonyi |
4 |
Móra Ferenc |
18 |
Tolsztoj |
17 |
Karl May: Winnetou |
5 |
Lavrence, L. |
4 |
Kosztolányi Dezső |
17 |
Balzac |
16 |
Dumas: A három testőr |
4 |
Tolsztoj |
4 |
Sütő A. |
14 |
D. Steele |
15 |
Gárdonyi G.: A láthatatlan ember |
4 |
Ady |
3 |
Szilvási Lajos |
14 |
Shakespeare |
15 |
Jókai M.: Egy az Isten |
4 |
Calinescu G. |
3 |
Kányádi Sándor |
13 |
Zola |
15 |
Jókai M.: Szegény gazdagok |
4 |
Clavell, J. |
3 |
Németh László |
12 |
Dickens |
12 |
Wass A.: A funtineli boszorkány |
4 |
Kosztolányi |
3 |
Berkesi András |
10 |
E. Bronte |
12 |
|
|
Karinthy Frigyes |
10 |
Rebreanu |
15 |
5. Olvasmányválasztás és beszerzés, könyvvásárlás
Az olvasmányok kiválasztásában szerepet játszó tényezőkre zárt kérdéssel kérdeztünk rá. Saját családi könyvtárában figyelt fel a könyvre a válaszolók 36%-a, ismerős, rokon barát hívta fel rá a figyelmet a megkérdezettek 32%-a esetében, könyvesboltban figyelt fel rá 11%, tévében-rádióban-újságban hallott róla 4%, könyvtárban figyelt fel rá 3%. Az alanyok 14%-a az adott válaszlehetőségek egyikébe sem tudta besorolni esetét. A fentiek alapján elmondható, hogy az olvasmányok kiválasztásában a könyv birtoklása mellett a személyes kapcsolatok általi befolyásolás, informálódás szerepe a kiemelkedő, a médiában terjesztett reklám ezeknél jóval kisebb szerepet játszik.
A legutóbb olvasott könyvek legnagyobb hányada (33%) a megkérdezettek saját meglévő könyvei közül került ki, a könyvek forrásaként második helyen a kiválasztott könyv megvásárlása áll 27%). Baráttól, ismerőstől kapta kölcsön legutóbbi olvasmányát 22%, ajándékba kapta 9%, könyvtárból kölcsönözte 6%. A megadott válaszlehetőségekbe ezúttal csak 3% nem tudott beilleszkedi.
A megkérdezettek 49%-a vásárolt könyvet az utóbbi egy év alatt. Akik vásároltak, azok átlagosan 8 könyvet vettek. Legnagyobb az egy év alatt mindössze két könyvet vásárlók csoportja. Legtöbben klasszikus szépirodalmat vásároltak, a megkérdezettek 27%-a, kortárs szépirodalmat 14%. A klasszikus irodalomhoz közel áll a szakkönyvek vásárlási gyakorisága 24%-al, kimondottan számítástechnikai szakkönyvet 8% vásárolt, nyelvkönyvet 13%, általános ismeretterjesztőt 19%. A román nyelven vásárolt könyvtípusok (a román nyelven olvasott könyvtípusokkal megegyezően) a szakkönyvek és számítástechnikia könyvek között fordulnak elő nagyobb gyakorisággal (12,8% és 3,2%).